A mézgás éger vízpartok és nedves rétek gyorsan növő, ellenálló fája, mely a kertben is hasznos lehet, ha nedvesebb, rossz vízelvezetésű területre keresünk mutatós növényt. Közép-nagy termetű fa, ágrendszere laza, koronája szabálytalanul gömbölyded. Levelei kerekdedek, sötétzöldek, kissé ragadósak (innen a „mézgás” név), ősszel sárgászöldre színeződnek, de gyakran már zölden lehullanak. Tavasszal hozza barkás virágait, nyár végére pedig apró, fenyőtobozkára emlékeztető fekete „éger tobozok” fejlődnek, melyek télen is a fán maradhatnak. Az éger gyökerei javítják a talajt (nitrogénkötők), laza szerkezetével pedig kitűnően bírja a vízborítást is. Tájképi kertekben, tócsák, patakok mellé telepítve természetközeli hangulatot teremt, de akár nyírott vagy nyíratlan vízparti sövénynek is beválik.
